DAC8 és CARF 2026-tól: mit kap meg a NAV a kriptoeszközeidről, és hogyan készülj fel

A DAC8 és a CARF nem vezet be új adót, de 2026-tól a tőzsdék bruttó ügyleti összegeket jelentenek az adóhatóságoknak, nem a 67/C szerinti éves eredményedet. A cikk megmutatja, mit kap meg a NAV, mi hiányzik – saját tárcák, DeFi, EU-n kívüli tőzsdék –, és hogyan néz ki három tipikus helyzet forintban. Felkészülési ellenőrzőlistával zárul.

Jogszabályi állapot: 2026. október 21. A cikk annak a magyar magánszemélynek szól, aki kriptoeszközt saját vagyonaként tart, és az éves ügyleti eredményét az Szja tv. 67/C. §-a szerint, 15% szja-val vallja be. A felhasznált források nem tartalmaznak magyar nemzeti adatot a DAC8 átültető törvényről, a szolgáltatói határidőről vagy NAV-tájékoztatóról; ezért a szöveg az EU és az OECD szabályaira támaszkodik, és ezt kimondja.

Mi a DAC8 és a CARF, és ki jelent

A CARF (Crypto-Asset Reporting Framework) az OECD szabványa az adózási szempontból lényeges kriptoadatok automatikus cseréjére: modellszabályok, az adóhatóságok többoldalú megállapodása és XML-formátum. Minden állam átülteti a nemzeti jogába és aktiválja az adatcsere-kapcsolatokat; az aláírt megállapodás önmagában nem garantál cserét bármely két állam között. A DAC8 az (EU) 2023/2226 irányelv, amely az EU-n belüli automatikus adóügyi információcserét kiterjeszti a kriptoeszközökre; szorosan követi a CARF-ot, de uniós jog, Magyarországra kötelező.

Egyik sem vezet be új adót. Az érintett szolgáltatók azonosítják a felhasználókat, összegyűjtik az ügyleteik adatait, és továbbítják a saját adóhatóságuknak, amely kicseréli őket az adóügyi illetőség szerinti állammal. Az a szolgáltató jelent, amely a felhasználó számára érintett váltást vagy átutalást hajt végre: nemcsak az EU-ban MiCA-engedéllyel rendelkező szolgáltatók, hanem bizonyos EU-n kívüli vagy a MiCA hatályán kívüli üzemeltetők is, ha uniós felhasználókat szolgálnak ki; a kettős jelentés elkerülhető minősített harmadik államban, hatályos megállapodás alapján történő jelentéssel. A saját őrzés (self-custody) nem teszi a tárca tulajdonosát szolgáltatóvá, és egy teljesen decentralizált smart contract sem az pusztán a létezése miatt; ha van üzemeltető vagy közvetítő, keletkezhet kötelezettség.

Mikortól: 2026 az első jelentési év

A tagállamoknak 2025. december 31-ig kellett átültetniük a DAC8-at; a szabályokat 2026. január 1-jétől kell alkalmazni, ez az első év, amelyre a szolgáltatók adatokat gyűjtenek. A jelentés 2027-ben következik, az irányelv pedig az adóhatóságok közötti cserét a jelentési év végét követő kilenc hónapon belül, vagyis 2027. szeptember 30-ig írja elő; a szolgáltatói határidők nemzeti szinten eltérhetnek. Magyarországra a források nem tartalmaznak átültető törvényt, határidőt vagy NAV-tájékoztatót, ezért itt nem szerepel magyar határidő. Az első CARF-adatcserék 2027-re tervezettek, más államok 2028-ban vagy 2029-ben kezdenek; egy harmadik állammal való csere aktivált kapcsolattól függ, amelynek listáját az OECD teszi közzé.

Milyen adatokat jelent a szolgáltató

Magánszemélynél a szolgáltató nyilatkozat alapján rögzíti a nevet, a címet, az összes adóügyi illetőség szerinti államot, az ezekhez tartozó adóazonosító számot és a születési dátumot; a születési helyet, ha a nemzeti jog előírja. A hihetőséget a KYC-adatokkal veti össze. Az ügyleteket felhasználónként és kriptoeszköz-fajtánként összesítve jelenti:

Az összegek egy következetesen alkalmazott fiat pénznemben szerepelnek; a vásárlásokat és eladásokat nem nettósítják. Az ismert átutalástípus – staking jutalom, airdrop, kölcsön – így is jelenthető. A nemzeti átültetéstől függően a szolgáltató az éves jelentésen kívül is megőrzi a tárcacímeket.

Mit kap meg a NAV, és mivel veti össze

A másik tagállambeli szolgáltató adatai az adóhatóságok közötti cserével jutnak el a NAV-hoz; a harmadik államban CARF szerint jelentő szolgáltatóé csak aktivált kapcsolat esetén. A NAV ellenőrző jelet kap – bruttó összegeket, piaci értékeket, egységeket és ügyletszámokat kriptoeszközönként –, nem az adóalapodat.

A magyar számítás más úton jár. A 67/C éves szinten számol: az adóévben nem kripto formában megszerzett vagyoni érték szokásos piaci értékét állítja szembe az adóévben a kriptoeszköz megszerzésére igazoltan fordított összegekkel és az ügyletekhez, díjakhoz, tartáshoz kapcsolódó igazolt kiadásokkal. Ha a bevétel nagyobb, ügyleti nyereség keletkezik, adója 15%; ha a kiadás nagyobb, ügyleti veszteség, realizálás nélkül is. A kripto–kripto váltás nem bevétel, a saját tárcák közötti átvezetés sem bevétel, sem kiadás, a kriptóval fizetés viszont bevétel. A veszteség csak adókiegyenlítésen keresztül, a 15%-os adóértékén használható fel, éves plafonnal. Részletek a kriptoadózás 2026 útmutatóban.

Ebből három helyes, de kérdést kiváltó eltérés következik. A jelentett kripto–kripto váltás piaci értéke sem bevétel, sem kiadás, így a bevallásban sehol nem jelenik meg. Az eladás bruttó bevételével szemben a tárgyévi vásárlások állnak – akkor is, ha a megvett eszközt nem adtad el –, a korábbi évi vételár pedig csak adókiegyenlítésként. A szolgáltató nem tudja, hogy a kimenő átutalás a saját tárcádba megy-e. A magyar források ugyanezt mondják: a DAC8 szerinti adatcsere a saját nyilvántartást nem helyettesíti. Egy nagy, megmagyarázatlan eltérés azonban ok arra, hogy a NAV bekérje a nyilvántartást és a bizonylatokat.

Mit nem jelentenek, vagy mi hiányos

• Saját tárcák: a self-custody tárca semmit sem jelent, a tőzsdéről ide történő kiutalás azonban megjelenhet átutalásként ismeretlen címre; a NAV nem tudja, hogy a cím a tiéd.
• DeFi közvetítő nélkül: a decentralizált protokollban üzemeltető nélkül végzett váltást senki sem jelenti; a 67/C szerint egyébként sem bevétel, de a lánc végén álló fiat-kilépés bevétel marad.
• EU-n kívüli tőzsdék: az EU-n kívüli üzemeltetőnek lehet kötelezettsége a DAC8 szerint, ha uniós felhasználókat szolgál ki, vagy a saját államában jelent CARF szerint; hogy az adat eljut-e Magyarországra, a nemzeti átültetéstől és az aktivált kapcsolattól függ. A szerződő társaságot nézd, ne a márkanevet.
• Megszerzési kiadás és jogcím: a jelentés nem tartalmazza a máshol korábban kifizetett vételárat, a saját átvezetés, ajándék, fizetés vagy kölcsön megkülönböztetését, a staking, DeFi vagy derivatíva jogcímét, sem a bevallott veszteséget és adókiegyenlítést.

A jelentett átutalás nem válik adókötelessé a jelentéstől; a nem jelentett fiat-kilépés bevétel marad.

Három példa számokkal

Az összegek kitaláltak, forintban, az ügyletek megfelelnek a 67/C feltételeinek, más kriptoügylet nincs. A 2026-os bevallás a NAV 2027-ben közzétett nyomtatványán készül; a példák a forrásokban szereplő szabályt alkalmazzák.

1. példa: A tőzsde bruttó bevételt jelent, az ügyleti nyereség kisebb

2025-ben 1 000 000 Ft-ért vettél BTC-t, kriptón kívüli bevétel nélkül; a −1 000 000 Ft veszteséget a 2025-ös bevallásban szerepeltetted, adóértéke 150 000 Ft. 2026-ban egy uniós tőzsdén eladod a BTC-t 3 000 000 Ft-ért, ugyanott 1 500 000 Ft-ért ETH-t veszel, amelyet év végén is tartasz; a díjak 50 000 Ft.

A NAV 3 000 000 Ft-ot lát, a bevallás kriptoügyleti sorában 1 450 000 Ft áll, a fizetendő adó a 2025-ös veszteség miatt tovább csökken. A bizonyíték a lánc: a 2025-ös vásárlás bizonylata és a benyújtott 2025-ös bevallás a befogadási igazolással, a 2026-os vásárlás és a díjak bizonylata, a veszteségnyilvántartás az adóértékkel, az érvényesített összeggel és a 0 Ft maradvánnyal. A tőzsde ebből csak a 2026-os eladást és vásárlást ismeri.

2. példa: Számla uniós és EU-n kívüli tőzsdén

2026 februárjában az uniós A tőzsdén 0,1 BTC-t veszel 4 000 000 Ft-ért, saját tárcán át az EU-n kívüli B tőzsdére viszed, és ott októberben 4 600 000 Ft-ért eladod. Más ügyleted és díjad nincs.

Ha B nem jelent, a NAV egy vásárlást és egy nagy kimenő átutalást lát A-tól – bizonylatok nélkül ez ismeretlen sorsú átruházásnak tűnik. Ha B jelent, 4 600 000 Ft-ot lát vételár nélkül. A válasz mindkét esetben a teljes lánc a vásárlástól a tárcán át az eladásig, tranzakcióazonosítóval és B exportjával. A harmadik állambeli szolgáltatót a szerződő társaság és az ottani adóhatóság tájékoztatása alapján ellenőrizd, ne globális lista alapján.

3. példa: Staking jutalom és átvezetés saját tárcába

Az A tőzsde 2026-ban 0,3 ETH staking jutalmat ír jóvá, megszerzéskori piaci értéke 300 000 Ft. Saját tárcádba utalod, decemberben a B tőzsdére viszed, és 330 000 Ft-ért eladod forintért. Más ügyleted és igazolt kiadásod nincs.

A decemberi eladás biztosan kriptón kívüli realizálás: 330 000 Ft bevétel. A többit a jogcím dönti el, nem a „staking_reward” címke. Validálással vagy hasonló rendszerközreműködéssel szerzett kriptónál megszerzéskor nem kell bevételt megállapítani, a 300 000 Ft sehol nem szerepel, a nyereség 330 000 Ft, az adó 49 500 Ft. Szolgáltatás ellenértékeként kapott tokennél a mögöttes tevékenység szabálya szerint keletkezhet jövedelem a 300 000 Ft-ra, és ez válhat a megszerzési értékké: az eredmény 30 000 Ft, az adó 4 500 Ft – a 300 000 Ft egyszer adózik. Ugyanaz a forintérték nem lehet bevétel a jutalom napján és kiadás a kilépéskor is. Összekapcsolás nélkül a kilépés A-nál és a belépés B-nél két eseménynek tűnik. Részletek a veszteség, csere és staking cikkben.

Ellenőrzőlista a felkészüléshez

• Ellenőrizd minden tőzsdénél a nevet, a címet, az adóügyi illetőséget és az adóazonosító számot; válaszolj a nyilatkozatkérésre – enélkül a szolgáltató az érintett ügyleteket zárolhatja.
• Archiváld az eredeti CSV- vagy API-exportokat a teljes 2026-os évre, a befizetésekkel, kifizetésekkel és díjakkal együtt; ne zárj le számlát, mielőtt az előzményt elmentetted.
• Kapcsold össze a saját tárcák és tőzsdék közötti minden átutalást címmel és tranzakcióazonosítóval – egy esemény, nem eladás és vásárlás.
• Gyűjtsd össze a tárgyévi vásárlások, díjak és tartási költségek bizonylatait – a vásárlás eladás nélkül is kiadás –, valamint a korábbi évek benyújtott bevallását, mert a korábbi veszteség csak bevallva használható fel.
• Készíts ellenőrző összegeket tőzsdénként és eszközönként – bruttó vásárlás, eladás, váltás, átutalás –, és minden eltérést a 67/C szerinti bevételi és kiadási oldalhoz képest bizonylattal magyarázz; a kripto–kripto váltásokat külön jelöld.
• Különítsd el a stakinget, az airdropot, a bányászatot, a DeFi-t és a derivatívákat vizsgálandó sorként, és erősítsd meg a jogcímüket az éves összesítés előtt.
• Vezesd a veszteségnyilvántartást az eredeti veszteséggel, az adóértékkel, az érvényesített összeggel és a maradvánnyal; megkeresésre a bizonylatok láncával válaszolj, ne átírt összeggel.

A CoinTaxReporting importálja a tőzsdei és tárcaadatokat, összekapcsolja a saját átvezetéseket, elkülöníti a kripto–kripto váltásokat a fiat-kilépésektől, a tárgyévi vásárlásokat eladás nélkül is kiadásként mutatja, és az éves eredményt a veszteségnyilvántartással együtt adja ki, így a tőzsdénkénti bruttó ellenőrző összegek összevethetők a 67/C szerinti elszámolással. A bevallást te nyújtod be; menetét a bevallás lépésről lépésre írja le.

Gyakori kérdések

Hivatalos források

• EUR-Lex: (EU) 2023/2226 irányelv – DAC8
• Európai Bizottság: DAC8 – hatály, alkalmazás és első adatcsere
• OECD: Crypto-Asset Reporting Framework
• OECD: aktivált CARF adatcsere-kapcsolatok
• NAV: 25SZJA kitöltési útmutató
• 1995. évi CXVII. törvény, 67/C. §
• 67/C(5–7a) és a 2025-ös első alkalmazást rögzítő átmeneti rendelkezés

Jogszabályi állapot: 2026. október 21. Általános tájékoztatás magánszemélyeknek, nem egyedi adó- vagy jogi tanácsadás. A DAC8 magyar átültetését, a staking jutalom jogcímét és a 2026-os nyomtatványt a NAV közzététele alapján kell ellenőrizni.

Disclaimer: This article is for general informational purposes only and does not constitute tax advice. For individual tax advice, consult a licensed tax professional.